Új szabályozás - A váltott szülői felügyelet

A váltott szülői felügyelet

2022. január 1-étől új szabályozás lépett életbe a külön élő szülők gyermeknevelésével összefüggésben.

Bár a jogszabály ez év januárjától él, a bírói gyakorlat előtt nem volt teljesen ismeretlen megoldás.

Szükséges azonban tárgyalni, hogy ez mit is jelent.

Amikor a szülők elválnak, természetes igény, hogy mind a ketten ugyanannyi időt szeretnének a gyermekükkel tölteni, illetve a gyermek is szeretne továbbra is ugyanolyan szoros kapcsolatban maradni a szülőkkel, mint a válást megelőzően.

Ennek a természetes vágynak a jogi leképeződésének tekinthetjük a váltott gondoskodás intézményét.

A közös szülői felügyelet esetén a gyermek jellemzően az egyik szülőnél rendelkezik lakóhellyel, addig azáltal valósul meg a gyermek tekintetében fizikailag is a közös szülői felügyelet, hogy a gyermek felváltva tartózkodik a szülőkkel: meghatározott időtartamban az egyik, majd lehetőleg ugyanannyi ideig a másik szülőnél él.A gyermeknek így lényegében két tartózkodási helye van, ahol váltva él.

Nyilvánvaló, hogy ennek elrendelésére is a körülmények széleskörű bírói mérlegelését követően akkor kerülhet sor, ha a bíró a szülők és gyermek meghallgatását követően meggyőződik arról, hogy valóban ez a döntés a gyermek számára a legkedvezőbb.

Az eredeti cél az, hogy a gyereknek mindkét szülőnél legyen kuckója, a szükséges játékokkal, taneszközökkel, mindkét helyen otthon érezze magát, zavartalanok legyenek számára a hétköznapok.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy hol laknak a szülők, mennyi idő alatt lehet beérni az iskolába, óvodába, elérhetők-e a különórák, esetleg a baráti kör, szomszédos környezet is kihatással lehet a gyermek pszichés fejlődésére.

Felmerül kérdésként, hogy közösen kell-e kezdeményezni a váltott gondoskodás iránti döntést. A válasz nemleges.

A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.

Amennyiben a szülők dönthetnek a váltott gondoskodás mellett, nekik kell indokolniuk annak megvalósíthatóságát, s azt is, hogy az a gyermek érdekében áll.

Az szintén kérdés, hogy mindkét szülőnél csak feltétlenül azonos időtartam eltöltése eredményez-e váltott gondoskodást vagy az is váltott gondoskodásnak minősül, ha megközelítőleg azonos időtartamot tölt a gyermek külön-külön a szülőkkel. Amennyiben a szülők nem váltott gondoskodásban egyeznek meg, különös jelentősége van a kapcsolattartásnak, s ez az a gyermeki jog, illetve a különélő szülő azon joga, melyet valamennyi nemzetközi dokumentum is különös védelemben részesít, feltéve természetesen, hogy ez a gyermek legfőbb érdekét szolgálja.

Kérdéses lehet a gyermektartásdíj ebben a tekintetben. Nyilvánvalóan, ha a szülő fizikailag is részt vesz a gyermek gondozásában, akkor kisebb arányban kell pénzbeli hozzájárulást fizetnie.A fenti kérdések megválaszolása a bírói gyakorlatra hárul.

Újabb és igen lényeges szempont, hogy a folyamatban lévő pereknél is kérvényezhető ez a fajta gondoskodási mód? Erre a válasz szintén nemleges, ugyanis a 2022. január 1. napján és azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni a módosított jogszabályt.

Összegezve

A szülői felügyeletet a szülők - megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására. /2013. évi V. tv (Ptk.) 4:164. § (1) /

A különélő szülők megállapodásának hiányában - kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból - a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll. /4:167. § (1) /

A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről - a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően -, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.

Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, akkor a (2) bekezdés szerinti döntések megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni. /4:167/A. § /

A Ptk.-nak az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvénnyel megállapított 4:167. § (1) bekezdését és 4:167/A. §-át a 2022. január 1. napján és azt követően indult bírósági eljárásokban kell alkalmazni. /Ptké. 2013. évi CLXXVII. törvény 36/A. § /

T/17282. számú törvényjavaslat

Általános indoklás

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) módosításával a jogkeresők régi igényének tesz eleget a jogalkotó azzal, hogy biztosítja a közös szülői felügyelet bírói elrendelésének lehetőségét a gyermek érdekében abban az esetben is, ha ezt csak a szülők egyike kéri. A közös szülői felügyelet lehetőségének a házasság felbontását követő szélesebb körű biztosítása jogilag garantálja a szülő-gyermek kapcsolat teljességét.

Nem egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a bíróság –a szülők egyetértése hiányában –a kapcsolattartásról való döntése során a gyermek váltott elhelyezésről rendelkezhet-e. A tárgyban hozott legutóbbi bírói döntés szerint a szülői felügyelet kizárólagos gyakorlása esetén megállapodás hiányában a kapcsolattartás ítélettel nem szabályozható olyan módon, hogy az a különélő szülőt a gondozó szülővel azonos időtartamban illesse meg, az ilyen rendezés a közös szülői felügyeletnek a kapcsolattartás jogintézményével való pótlását, tartalmában burkolt közös szülői felügyeletet jelent (BH2020. 11.). Ebből következik, hogy a szülők házasságának felbontását követően a gyermek ugyanannyi időt töltsön mindkét a szülőjével, feltételezi azt is, hogy szülei a szülői felügyeletet közösen gyakorolják. Következésképpen, ahhoz, hogy ez a fajta azonos intenzitású gondoskodás lehetőségének biztosítása a gyakorlatban megfelelően működjön, lehetővé kell tenni a bíró számára azt is, hogy az egyik szülő egyoldalú kérelmére dönthessen a szülői felügyelet közös gyakorlásáról.

A javasolt szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a házasság felbontását követően a közös szülői felügyelet automatikusan fennmaradna a szülők között, hanem arra lenne mód, hogy a bíróság –mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben –az egyik szülő egyoldalú kérelmére is határozhatna úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad. A közös szülői felügyelet elrendelése csak egy lehetőség, lényeges, hogy ennek fenntartása minden esetben a gyermek érdekével messzemenőkig összhangban álljon és semmiképpen ne okozzon zavart a gyermek fejlődésében, mindennapjaiban. Hangsúlyozandó, hogy a bíróságnak –a gyermek érdekére és a szülők körülményeire figyelemmel –továbbra is módja van arra is, hogy a szülői felügyelet gyakorlására csak az egyik szülőt jogosítsa fel vagy bizonyos szülői felügyeleti jogokat a szülők között megosszon. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a szülők a szülői felügyeletet különélésük esetén nemcsak oly módon gyakorolhatják közösen, hogy a gyermek egyikük háztartásában lakik és a másik szülővel hétvégenként tart kapcsolatot, hanem arra is van mód, hogy a szülők gyermekkel való tényleges kapcsolatának egyenlősége fennmaradjon. Amíg a szülők közötti közös szülői felügyelet fennállása önmagában nem feltétlenül jelenti a gyermekkel való fizikai értelemben való együttlétet, addig a Javaslat alapján arra is van mód, hogy a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelje, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak. Ez a lehetőség már egyértelműen azt eredményezi, hogy a gyermek számára a házasság felbontása nem jár azzal, hogy egyik szülőjétől el kell, hogy váljon.

Forrás:

• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• 2013. évi CLXXVII. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
• T/17282. számú törvényjavaslat
• Szeibert Orsolya: Váltott gondoskodás – egyenlő helyzet a különélő szülők számára in.: https://ptk2013.hu/szakcikkek/szeibert-orsolya-valtott-gondoskodas-egyenlo-helyzet-a-kulonelo-szulok-szamara/5702 2022. 01. 03.
• Pálmai Erika: Megosztva, többszörözve in.: https://ptk2013.hu/szakcikkek/valtozik-e-a-valas-utani-gyerekelhelyezes/5686 2022. 01. 04., A cikk a HVG 2015/49. lapszámában (14-15. oldal) jelent meg.