Apaság

Az apaság bírói megállapítása

Az apaság bírói megállapítására akkor van lehetőség, ha nem állapítható meg a gyermek apjának a kiléte. Ha az anya házassági köteléke, vagy utólagos házassága, vagy apai elismerés, vagy a reprodukciós eljáráshoz való hozzájárulás alapján sem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, ebben az esetben apaság bírói megállapításának van helye.

Ha a gyermek származása reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírói úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásán az ivarsejtet, vagy embriót adományozta. A bíróság azt a férfit nyilváníthatja a gyermek apjának, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. Nyilvánvalóan ha a szakértői eljárás kizárja, hogy a gyermek az anyától származzon, az apaság megállapításához nincs elegendő bizonyítéka a bíróságnak. Az apaság bírói megállapítását maga az apa, a gyermek, és a gyermek  halála után leszármazója kérheti.

Az apasági vélelem megdöntése

Az apasági vélelem

A gyermek apjának azt a személyt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, van annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt, vagy után történt.

Ha a nő a házasság megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermek apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése, és a gyermek születése között 300 nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni

• azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerte el, vagy
• akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
• aki a gyermek születése után az anyjával házasságot kötött, vagy
• azt a férfit, aki az anyával – külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott – emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Az apasági vélelem megtámadása

Az apasági vélelmet meg lehet támadni, ha az akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származzék. Illetve,  ha származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve az élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya. Illetve az apa az elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés, vagy jog ellenes fenyegetés hatása alatt tette meg, illetve az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

Az apaság vélelmét azon az alapon, hogy az apa elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés, vagy jog ellenes fenyegetés hatása alatt tették meg, csak a vélelmezett apa támadhatja meg.

A megtámadásra jogosultak köre

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú a gyámhatósághoz járulásával, illetve a törvényes képviselő

- cselekvőképtelen kiskorú, vagy személy helyett, és nevében a törvényes képviselő (anya, gyám, gondnok)

- az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni 

- az anya volt férje akkor jogosult az apasági vélelem megtámadására, ha a vélelem alapján az anya újabb házasságbeli férje az apa, ennek a vélelemnek a … esetén a volt férjet kell apának tekinteni.

Határidők az apasági vélelem iránti per megindítására

A kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával kiskorú gyermek három éves koráig indíthatja meg a peres eljárást. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét. Ha a perindításra a gyermek nagykorúvá válásáig nem kerül sor, az ezt követő egy éven belül a gyermek önállóan jogosult a perindításra.

Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg az apasági vélelmet.

Az apaság vélelmének megdöntése nem peres eljárásban

Ha az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fönn, és a házastársak életközössége legalább 300 napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni - ez esetben nincs szükség a per megindítására. Ha az anya, és az elismerni kívánó férfi közös kérelmet ad be a bírósághoz, a bíróság nem peres eljárásban megállapítja, hogy a gyermeknek nem az anya férje, vagy a volt férje az apja. Ugyanebben az eljárásban, akitől a gyermek ténylegesen származik, teljes hatályú elismerő nyilatkozatot köteles tenni. Az eljárás megindítására, az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására vonatkozó határidőket ebben az esetben nem kell alkalmazni. a