Élettársi vagyonközösség megszüntetése

Az élettársi kapcsolat vagyonjogi következményei

Nem sokan gondolnak rá, de ha egy pár összeköltözik, és élettársi kapcsolatban élnek, szerződést kötnek egymással, amelyre a Polgári Törvénykönyv szabályai vonatkoznak. Az életközösség gazdasági közösségről is szól. Ellentétben a házassággal, az élettársak az együttélés időtartama alatt önálló vagyonszerzők. Amíg a házasságban közös vagyon keletkezik, addig az élettársi kapcsolatban a felek önálló vagyonszerzők, vagyis nincs közös vagyon, hanem mindenki megtartja saját vagyonát. Az élettársi kapcsolatban a gazdasági közösség vagyon elkülönítést jelent.

Mi történik, ha az életközösség megszűnik?

Ez esetben bármelyik fél követelheti a vagyonszaporulat megosztását. Vagyis a volt élettárs részesedést követelhet a másik félnél elért vagyontöbbletből, arra való hivatkozással, hogy ő maga is elősegítette a vagyon gyarapodását. Például,a háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít, vagyis ha bármelyik fél otthon volt, és nevelte a közös gyereket, vagy ellátta a háztartást, joga van a másik félnél elért vagyongyarapodást, például egy házvétel esetén, megfelelő tulajdonhányadot követelni. Hasonló a helyzet, ha az egyik élettárs a másik élettárs vállalkozásában dolgozott, mint családtag. Fizetést nem kapott, de dolgozott, és eredményeket is ért el a vállalkozás. Nyilvánvalóan nem lenne jogszerű, ha az élettársi kapcsolat megszűnésekor az ő munkáját a vállalkozásban elért jövedelemhez képest nem számítaná be a jog. Joga van vagy részesedést kapni a vállalkozásból – tulajdonhányadot, vagy üzletrészt kapni, illetve adott esetben készpénzben kifizetni a vállalkozás eredményéből. Hasonló eset, ha az élettársi kapcsolat fennállása alatt közösen építkeznek, de csak az egyikük tulajdonában áll az ingatlan, vagy az ingatlant bővítik. Nyilvánvaló, a másik fél munkáját is értékelni kell. Ezért joga van az ingatlan megfelelő tulajdonrészére, illetve a munkájának a kifizetésére. A nagy kérdés, milyen arányban állapítható meg a közreműködés? Ki, milyen arányban járult hozzá a közös élethez? A jogszabály a szerzésben való közreműködésé arányában jelöli meg a részesedést, a vagyonszaporulatból. A szerzésben való arány elsősorban a jövedelmi, vagyoni viszonyoktól függ. Például az életközösség ideje alatt kimutatható kereset, vagy a munka egyéb mértéke.

Ha nem tudnak megegyezni, és jogvita van, akkor bizonyítani kell, hogy a kapcsolat előtt milyen vagyontárgyakkal rendelkezett, illetve a kapcsolatban melyik fél, mekkora jövedelemmel járult hozzá a közös élethez, a közös beruházásokhoz, fejlesztésekhez. A bizonyítás alapján lehet dönteni, hogy melyik felet mekkora rész illeti meg a vagyonszaporulatból.

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg teljes bizonyossággal, azt a jogszabály alapján azonos mértékűnek kell tekinteni.

Az élettársak vagyonjogi viszonyai, és annak bizonyítása adott esetben komoly nehézséget jelent. Ahhoz, hogy az Ön szerzésben való közreműködésének arányát hitelesen meg lehessen állapítani, és azt bizonyítani lehessen, bizonyos előfeltételeket teljesíteni kell. Nagyon fontos, hogy ha közösen építkeznek, vagy bővítenek vagy fejlesztenek, a számlákat, a bizonylatokat, a bérjegyzékeket meg kell őrizni, mert ezzel lehet igazán bizonyítani a szerzésben való közreműködés arányát. Ha ingatlant vesznek, a tulajdoni meghatározásban, a tulajdonrészben Önnek is szerepelnie kell, hozzájárulása arányában.

Az élettársi kapcsolat családjogi következményei

A családjogi hatások akkor lépnek elő, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból közös kiskorú gyermek is született.

Családjogi hatása

1) Élettársi tartás

Aki az életközösség megszűnése után magát önhibáján kívül eltartani nem képes, jogosulttá válhat tartásra a volt élettársától. Ha valaki az életközösség megszűnését követő egy év elteltét követően válik rászorulttá, csak különös méltányolást érdemlő esetben jogosult a tartásra. Nem jogosult az élettartási tartásra az, aki súlyosan kifogásolható életvitelt folytat, vagy aki az élettársának érdekeit durván sértő magatartást tanúsít.

2) Lakáshasználati jog biztosítása

Ha a közös lakás csak az egyikük tulajdona, vagy csak egyikük bérli, akkor a szakítás után a másik élettársnak távoznia kell, függetlenül az együttélés időtartamától. Ha viszont több mint egy éve tart az életközösség, és közös gyermeke is született a párnak, akkor a volt élettárs, tehát aki se nem tulajdonos, se nem bérlő, jogosult lehet a lakáshasználati jogra. Ez lehet olyképpen, hogy a lakás használatának a megosztása, ha ez lehetséges műszakilag – vagy ha ez nem lehetséges, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másképp nem biztosítható, a bíróság a volt élettársat is feljogosíthatja az utolsó közös lakás használatára. Feltéve, hogy az élettársnak nincs saját lakása, és a közös gyermekük nála maradna.

Gyakorlatilag a tulajdonjoggal, vagy bérleti joggal bíró másik élettársat kötelezi a bíróság a lakás elhagyására, a kiskorú gyermek érdekei védelmében. Ez esetben a tulajdonát, vagy bérleményét elhagyó élettárs lakáshasználati díjra is tarthat igényt.

Az élettársi kapcsolat megszüntetésének a következményei

Az élettársi kapcsolatban sokszor azért döntenek a házasság helyett, hogy kvázi papír nélküli kapcsolat legyen, mert úgy gondolják, hogy elválás esetén így sokkal könnyebb. Ez igaz akkor, ha a házasságból, vagy az élettársi kapcsolatból nem született gyerek. Ha gyermek születik, akkor a jogi út ugyanaz, mint házasság felbontása esetén. Meg kell állapodni, hogy a gyermek felett melyik szülő fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogokat, vagyis ki fogja nevelni. Meg kell állapodni a kapcsolattartásban, hogyan látogatható, mikor. És meg kell állapodni a tartásdíj összegében. Ha nem tudnak megállapodni, akkor ezekben a kérdésekben a bíróság dönt.

A vagyonjogi szétválás sem könnyebb, mint házasság esetén. Miután nincs közös szerzemény, és a szerzésben való közreműködés dönti el, hogy ki, milyen arányban részesül a vagyoni gyarapodásból, a bizonyítás a legnehezebb része az eljárásnak. Ha erre a felek nem készülnek fel, az komoly vitákat fog eredményezni.

A későbbi viták elkerülése érdekében egyetlen megoldás van, ha az élettársak vagyonjogi szerződést kötnek, amelyben rendelkeznek vagyoni viszonyaikról. Ez később elkerülhetővé teheti a vitákat, és a bizonyítás is sokkal könnyebb, ha a másik fél vitatná.

A vagyonjogi szerződést célszerű megkötni, de ez önmagában még kevés lehet. Miután az élettársak nem örökölnek egymás után, és a hagyatékból a volt élettárs részére nem jár semmi, még haszonélvezeti jog sem, így fontos lehet a gyermek érdekében az ingatlanhasználat biztosítása miatt, hogy végrendelkezzenek az élettársak. A végrendelet szólhat egymás javára is, de közös végrendeletet nem tehetnek, illetve a végrendeletben rendezhetik az örökléssel kapcsolatos rendelkezéseiket. Ebben biztosíthatják a közös gyermekük számára az ingatlanhasználatot, illetve a közös szerzeményből az élettárs… megfelelő résznek a gyermek javára történő végrendelkezést is megtehetik. Ez által biztosítjá  hogy a haláleset után a gyermek lakáshasználata, vagy vagyoni igénye megfelelően rendeződik.

Ha fentiekkel kapcsolatban kérdése van, vagy további információt szeretne, illetve díjazásunkról érdeklődne, kérjük  hívja a 06209418633-as telefont, illetve a 0613507688-as irodai telefonszámunkat, vagy írjon e-mailt az alábbi online felületen. 24 órán belül visszahívjuk, illetve válaszolunk.