Élettársi kapcsolat

Az élettársi kapcsolat két egymással házasságot nem kötött, érzelmi és gazdasági közösségben élő személy közötti kapcsolatot jelent, amely az együttélés tényével jött létre. Az élettársi kapcsolat kezdete, amikor a két személy közös életüket megkezdi. Ez lehet egy lakásban, de lehet külön lakásban is.

Az élettársak hozzátartozónak, de nem közeli hozzátartozónak minősülnek.

Az élettársi tartásra való jogosultság

Ha az életközösség megszűnik, az követelhet a volt élettársától tartást, aki legalább egy éven át élettársi közösségben élt, az élettársi kapcsolatból gyermek született, és magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Abban az esetben, ha az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá a volt élettárs, csak külön, méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

Nem köteles a volt élettársat eltartani az, aki ez által saját, vagy gyermeke szükséges tartását veszélyeztetné, valamint ha a tartásra igényt tartó volt élettárs arra érdemtelenné válik.

Az érdemtelenség akkor állapítható meg, ha a tartásra igényt tartó súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá az élettársi kapcsolat megszűnéséhez, illetve ha a tartásdíjra igényt tartó volt élettárs az életközösség megszűnését követően olyan magatartást tanúsított, amellyel a volt élettársának, vagy a vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván megsértette.

A tartásdíj

A tartásdíjat a volt élettársak megállapodása alapján lehet határozott és határozatlan időtartamra megállapítani. Az élettársi tartás megállapítása rendszerint határozatlan időre történik. Határozott időtartamra csak akkor írható elő a tartás teljesítése, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével meg fog szűnni (például GYED, GYES időtartamára megállapított tartás).

A volt élettársak megállapodhatnak abban is, hogy nem havi rendszerességgel, hanem meghatározott vagyontárgy, vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget a tartásra köteles élettárs a tartási kötelezettségének.

A tartás mértékével kapcsolatban a Ptk. kimondja, hogy arra elsősorban a jogosult, és a kötelezett megállapodása az irányadó, a bíróság csak ennek hiányában dönt.

A bíróság a tartás mértékét a jogosult indokolt szükségletei, és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. A jogosult indokolt szükségleteinek vizsgálata során megélhetésének indokolt költségeit kell figyelembe venni, de ha a tartásra jogosult idős beteg, fogyatékos, vagy más okból gondozásra szorul, a tartás mértékének megállapítása során az ezzel járó költségeket is figyelembe kell venni.

A tartásdíjat határozott összegben, elsősorban pénzben kell meghatározni, és azt időszakonként előre kell fizetni.

A tartás mértékének megváltoztatása (felemelése, vagy leszállítása)

Ha a felek megállapodásának, vagy a bírósági ítélettel megállapított tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményeikben - akár jogosulti, akár kötelezett oldalon - olyan lényeges változás áll be, amely következtében a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél jogi érdekét sérti, a tartás mértékének a megváltoztatását lehet kérni. A tartás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett lényeges változás lehet például a jogosult, vagy a kötelezett egészségi állapotában beállott javulás, vagy romlás, a vagyoni helyzetnek tartósan előnyös, vagy előnytelen változása, illetve újabb tartási kötelezettség keletkezése – például gyermek születése -, vagy megszűnése a tartásnak (például gyermek nagykorúvá válása).

A tartáshoz való jog, és a tartási kötelezettség megszűnése

A jog, vagy a kötelezettség megszűnik határozott idő elteltével, vagy valamely feltétel bekövetkeztével. Illetve az arra jogosult házasságkötésével, vagy újbóli élettársi kapcsolat létesítésével. Ha a tartásra jogosult házasságot köt, vagy újabb élettársi kapcsolatot létesít, a tartás azért szűnik meg, mert az új házastárs, illetve új élettárs köteles gondoskodni a társáról.

A tartási kötelezettség megszűntetése

Akinek a kezéhez folyósítják a tartásdíjat, köteles bejelenteni a bíróságnak, ha megszűnt a tartásra való rászorultsága. A bíróság megszünteti a tartási kötelezettséget. Ha a bejelentési kötelezettségét elmulasztja, az ebből eredő kárért felelősség terheli.

A tartásdíjfizetésre kötelezett személy kérheti a tartás megszűntetését, ha a feltételek, amely alapján megállapították, már nem állnak fent, illetve ha akinek a kezéhez folyósítják, elmulasztotta bejelenteni a bíróságon, hogy megszűnt a rászorultsága.

Az élettársak lakáshasználatának rendezése

A fő szabály az, hogy rendezhetik a lakás használatát közös megállapodás alapján. Amennyiben ez nem sikerül, akkor bármelyik fél kérheti a bíróságtól a lakáshasználat rendezését. Abban az esetben, ha az élettársak közös tulajdonában, vagy közös bérletében van a lakás, annak használatát megosztja az élettársak között a bíróság, ha a lakás adottságai (alapterülete, alaprajzi beosztása, és helyiségeinek száma) lehetővé teszi azt.

Abban az esetben, ha az élettárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik élettárs, vagy a kiskorú gyermek érdekének súlyos sérelmével járna, a lakás használatának a megosztása nem jöhet szóba. Súlyos érdeksérelmet okozhat, ha az élettárs tettleges, agresszív, durva magatartást tanúsít.

Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság az egyik élettársnak megszűnteti a lakás használatára vonatkozó jogát, és őt a lakás elhagyására kötelezi. Kivéve, ha az egyik élettárs a lakásból önként, és visszatérés szándéka nélkül elköltözött. Hasonló a helyzet, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, vagy egyik élettárs a másiknak megfelelő cserelakást ajánl fel.

Az élettársak közötti öröklés

Tekintve, hogy a törvényes öröklés szabályai alapján az élettárs nem lehet örökös, így az élettárs csak végrendeleti örökös lehet. Vagyis csak akkor örököl, ha végrendeletben az elhalt élettárs őt örökössé teszi.

Az élettársi kapcsolat és a gyerekek

A Ptk. rendelkezései a gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetése tekintetében érvényesek – akár házasságból, akár élettársi kapcsolatból született a gyermek.