Cím: 1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 13. E-mail: ugyvediiroda2018@gmail.com Mobil: +36 (20) 941-8633

Házassági tartás, rokontartás

A HÁZASTÁRSI TARTÁS

A törvény megállapítja, hogy a házassági életközösség megszűnése esetén a házastársától, a házasság felbontása esetén a volt házastársától tartást követelhet az, aki magát – önhibáján kívül – nem képes eltartani.

Ha a házassági életközösség megszűnését követően 5 év eltelt, a házastárs, vagy a volt házastárs a tartást csak különös méltányolási érdemű esetben követelheti. Kizárja a tartási kötelezettséget

  • akinek súlyosan kifogásolható magatartása, vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes, és helyrehozhatatlan megromlásához, vagy
  • aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának, vagy a vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

Nem köteles házastársát eltartani az, aki ez által a saját szükséges tartását, vagy gyermekének tartását veszélyezteti.

Megállapodhatnak a felek abban, hogy a tartásra köteles házastárs, tartási kötelezettségének egy megfelelő vagyontárgy, vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben, a juttatásban részesített házastárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha erre a törvény alapján jogosulttá válik. A házastársi tartáshoz való jog megszűnik, ha az arra jogosult újabb házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít.

A SZÜLŐTARTÁS ÉS A NAGYKORÚ GYERMEK TARTÁSA

Rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát – önhibáján kívül – eltartani nem tudja, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, vagy bejegyzett élettársa nincs. Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha a szükséges tanulmányai folytatása miatt rászorul. Nem jogosult, ha magatartása miatt érdemtelenné válik. A tartási jogosultat rokonai közül elsősorban a leszármazói kötelesek eltartani. Ha leszármazói nincsenek, eltartása a felmenő rokonait terheli. Az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi. Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenes ági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani.

A mostohagyermek akkor köteles eltartani a tartásra rászoruló mostohaszülőjét, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott. Annak a tartásra kötelezettnek a javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, és az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni. 

A tartás az anyagi viszonyaihoz képest köteles nyújtani, mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása, a nevelés és a szükséges taníttatás költségeinek viselésére is kiterjed. A tartási kötelezettség kiterjed az öregkoránál fogva, vagy egyébként is tehetetlen, és gondozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra is.

Nem köteles mást eltartani, aki ez által a saját szükséges eltartását veszélyezteti.

A tartást a kötelezett – választása szerint – saját háztartásában természetben, vagy havonként tartásdíjat fizetve teljesíti. A tartási követelés 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető.

Amennyiben kérdése van a tartással kapcsolatban, vagy időpontot szeretne egyeztetni egy személyes konzultációra, kérjük, írjon nekünk !

Kapcsolatfelvétel

Ha kérdése van, vagy időpontot szeretne egyeztetni egy személyes, vagy telefonos találkozóra, akkor kérjük írjon nekünk! 24 órán belül válaszolunk Önnek!

Powered by BreezingForms

Dr. Janklovics Tibor, válóperre és családjogra specializálódott ügyvéd

Mindent megszerzünk Önnek, ami jár!