Gyermektartásdíj

A gyermekét gondozó szülő a tartást természetben, a külön élő szülő elsősorban pénzben teljesíti, tehát gyermektartásdíjat fizet. A gyermektartásdíj összegére a szülők megállapodása irányadó. Ha a szülők nem tudnak megállapodni, a gyermektartásdíj összegéről a bíróság dönt. Lehetőség van arra, hogy a szülők megállapodhatnak abban, hogy a gyermekétől külön élő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával is eleget tehet. Ebben a megállapodásban meg kell határozni azt az időszakot, amelynek a tartamára a juttatás a tartást fedezi, és azt a gyámhatóságnak, vagy a bíróságnak jóvá kell hagynia. A gyakorlatban többször előfordul, hogy a lakást ott hagyó szülő gyermekére íratja át tulajdonrészét, és megállapodnak abban, hogy meghatározott ideig nem fizeti a gyermektartásdíjat, vagy akár véglegesen is, ha a lakás értéke a tartásdíjat messze meghaladja. Minden esetben szükséges a gyámhatóság, vagy ha per van folyamatban, a bíróság jóváhagyása, a kiskorú érdekében.

A gyermektartásdíj összege meghatározott összeg, amelyet a bíróság megállapít. A gyermektartásdíj mértéke gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százaléka. Az átlagos jövedelem megállapításánál a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmét kell figyelembe venni a kötelezettnek. A jövedelem megállapításánál minden nemű kereset beszámít (mellékmunka, lakás bérleti díj). Tehát nem csak a munkajövedelem számít.

A tartásdíj mértékének a meghatározásánál a bíróság figyelembe veszi

- a gyermek indokolt szükségleteit

- mindkét szülő jövedelmi viszonyait, és vagyoni helyzetét

- a gyermek saját jövedelmét

- illetve a szülők háztartásában eltartott más gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli.

A gyermek indokolt szükségletei körébe tartozik a megélhetéshez, az egészségügyi ellátáshoz, a neveléshez, és a taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadás. A gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezete nincs, sőt a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni. A külön élő szülő nem köteles megkönnyíteni a gyermek drága sí útjait, vagy egyéb, luxusnak minősülő kiadásokat.

A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Ez a vélelem a gyermek 20. életévének betöltéséig érvényesül, feltéve, hogy a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

A gyermektartás esetében kiskorú gyermek tartásáról és nagykorú gyermek tartásáról van szó.

A KISKORÚ GYERMEK TARTÁSA

A Polgári Törvénykönyv a szülő kötelességévé teszi, hogy a kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodjon.

A tartást a szülő természetben – lakhatás, élelmezés, ruházkodás, taníttatás -, amíg a külön élő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja. Elvált szülő gyermektartásdíjat fizet. Ha a szülők közös háztartásban élnek, mindketten természetben biztosítják a gyermekük részére a tartást. Kivételesen a szülők kötelezhetők gyermektartásdíj fizetésére akkor is, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.

A tartásdíj összegének megállapításához a gyermek szükségleteinek a mértéke az irányadó, amelyet elsősorban az életkor, de a gyermek egyéb igényei is befolyásolhatnak.

A tartásdíj összege

A tartásdíjról elsősorban a szülők egyeznek meg. Ha a megegyezés nem sikerül, a bíróság dönt. A jog meghatározza, hogy milyen tényekre kell figyelemmel lenni a gyermektartásdíj összegének a megállapításánál. Ezek: a gyermek tényleges szükségletei, mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyai, a szülők háztartásában eltartott más saját, illetőleg mostohagyermek, és a gyermek saját jövedelme. Ezek a tényezők befolyásolják a tartásdíj összegét.

A tartásdíj alapja a bérköltség címén juttatott járandóság. Tehát a bíróság a bérből indul ki, a bér összegéből. A túlmunkáért kapott díjazást, vagy a további munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból  származó díjazást a tartásdíj megállapításánál nem kell figyelembe venni. Kivéve, ha bérköltség címén juttatott járandóság alapján fizetendő tartásdíj a gyermek szükségleteit nem fedezi.

Különleges szabályok a tartásdíj megállapításánál

Ha a szülők igen magas jövedelemmel rendelkeznek, akkor is a gyermek szükségleteihez igazodva kell megállapítani a tartásdíj összegét. A gyermek szükségletei körében csak az alapszükségletek, tehát a lakhatás, az élelmezés, ruházkodás, taníttatás vehető figyelembe, melyek természetesen a gyermek életkora, egészségi állapota függvényében, kulturális szempontok figyelembevételével is mások lehetnek. Ezt figyelembe véve, nincs lehetőség a különélő szülőre az extra kiadások áthárítására. Például külföldi tanulmányutak finanszírozása, személygépkocsi vásárlása, különleges hobbik finanszírozása, külföldi sí utak biztosítása. Természetesen a szülő önszántából bármilyen segítséget megadhat a gyermeknek, de erre nem kötelezhető. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gyermeket a saját háztartásában nevelő szülőnek is hozzá kell járulnia a gyermek eltartásához részben. Ha a gyermeket nevelő szülő jövedelme magas, vagy komoly vagyonnal rendelkezik, ez még nem akadálya annak, hogy a másik szülő a tartásdíj kötelezettség alól mentesüljön. Tehát a gyermeket nevelő szülő lehet magas jövedelmű, és a külön élő szülő lehet nagyon alacsony jövedelmű, ez nem mentesíti őt a tartásdíj fizetési kötelezettsége alól.

A tartásdíj összegének megállapításához a bírósági perben a bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség. A bíróságon konkrétumok alapján, a beszerzett bizonyítékok értékelésével kell megállapítani a tartásdíj összegét. A tartásdíj összegét gyermekenként a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25 százalékában kell meghatározni, azzal, hogy az inflációhoz alkalmazkodik.

Az átlagos jövedelem megállapításánál a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmét kell figyelembe venni. Az összes tartási díj a jövedelme 50 százalékát nem haladhatja meg. Ha a szülők több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek sem kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egyháztartásban élnek. A tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni.

A gyermektartásdíj megváltoztatása

A gyermektartásdíj összegét csak akkor lehet megváltoztatni, ha a megállapítás alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be. Ekkor a tartás mértékének megváltoztatását, vagy a tartás megszüntetését lehet kérni. Ha a gyermektartásdíj felemelését kéri a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, bizonyítási eljárást kell lefolytatni a gyermek tényleges szükségleteire, és azok költségeire. Ezt követően lehet állást foglalni, hogy a gyermekkel kapcsolatban felmerülő, indokolt kiadásokra is figyelemmel, milyen mértékben megalapozott a tartásdíj összegének felemelésére irányuló kérelem.

A NAGYKORÚ GYERMEK TARTÁSA

Az a nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult tartásra, aki magát – önhibáján kívül – eltartani nem tudja, az életpályára felkészítő szükséges – nappali tagozatos – tanulmányai folytatása érdekében rászorul, és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa nincs.

A szülő nem köteles a továbbtanuló nagykorú gyermekét eltartani, ha a gyermek a tartásra érdemtelen, a tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen – önhibájából – nem tesz eleget, vagy ez által a szülő saját szükséges tartását, vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Nem jogosult tartásra az a nagykorú, aki magatartása miatt arra érdemtelenné vált. Érdemtelen a tartása, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

A szülő a 25. életévet betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

A szülő az anyagi viszonyaihoz képest teljesítheti a tartási kötelezettségét, ami a tartásra jogosultnak a megélhetéséhez szükséges. Nem köteles mást eltartani, aki ez által a saját szükséges tartását veszélyeztethetné. A tartást vagy a saját háztartásában, vagy havonként pénzben teljesíti. A jogosult kérheti, hogy a tartást pénzben kapja meg.

A tartási követelést 6 hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesítheti. 6 hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.

Ha nagykorú gyermek a tanulmányait befejezte, vagy a tanulmányai sikertelensége folytán a tanulást nem folytathatja, a tartás mértékének megváltoztatását, vagy a tartás megszüntetését lehet kérni.

Amennyiben kérdése van a gyermektartásdíjjal kapcsolatban, vagy időpontot szeretne egyeztetni egy személyes konzultációra, kérjük, írjon az alábbi online felületen

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek is jogosult a tartásra, a tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében, ha arra rászorul.

Tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés, vagy tanfolyam, felsőfokú végzettségi szintet biztosító alapismeret mesterképzés, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Ha a nagykorú gyermek megszakítja tanulmányait, de az neki nem róható fel, pl. betegség miatt, ez esetben is a szülőnek a folytatandó tanulmányokat, a tanulmányok költségét fedeznie kell. A 25. életéve betöltéséig köteles a szülő a gyermek tartására, kivéve rendkívül indokolt esetben azonban tovább is. Rendkívül indokolt eset lehet, ha a gyermek betegsége miatt nem tudta befejezni a tanulmányait 25. életévéig, illetve ha olyan lehetősége adódik továbbtanulásra, pl. ösztöndíjat kap, amelyre tekintettel a szülőnek a tartást fedeznie kell.

A tartásdíjat visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet követelni. Ezen túlmenően csak akkor, ha a jogosult igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt …. Visszamenőleg legfeljebb három évre lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat. Ilyen eset áll fen, ha például a kötelezett külföldön dolgozik, nem található, nem jelentkezik, és a szülő emiatt érvényesíteni a tartásdíj fizetését nem tudja. Ez esetben legfeljebb három évre visszamenőleg is érvényesítheti a tartásdíj követelését.

Gyermektartásdíj felemelése abban az esetben lehetséges, ha a tartásdíj alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állt be. Ez a legtöbb esetben, ha kiderül, hogy a kötelezett többet keres, mint amennyit korábban keresett. A gyermektartásdíj csökkentése leggyakrabban akkor fordul elő, ha pl. a kötelezett betegsége miatt kevesebbet keres, ha újabb, tartásra kötelezett gyermeke születik. Ezek alapján lehetőség van, hogy a bíróság a tartásdíj összegét csökkentse. A felemelés, illetve a leszállítása iránti keresetet a gyermek lakóhelye szerinti illetékes bíróságnál lehet benyújtani.